Így neveld a multidat, és hagyd, hogy az visszaneveljen téged – ez itt egy közös gondolkozásra, akár vitára hívó írás arról, hogy szükség van-e nemzetközi nagyvállalatokra Magyarországon, és ha már itt vannak, milyenek legyenek. Mindez persze erősen Microsoft-befolyásoltsággal. Nagyon kíváncsi leszek a hozzászólásaitokra!

Hazaárulás?

Néhány évvel ezelőtt Farkas Bálint éppen előadást tartott egy szakmai rendezvényen, amikor a közönségből megkapta élete kérdését: “Nem érzed hazaárulónak magad, amiért magyarként egy multit szolgálsz itt Magyarországon?”

A kérdés a legkevésbé sem vicces, teljesen jogos feltenni, és a választ sem egyszerű megadni rá. Főként ha figyelembe vesszük, milyen kép él a multikról sok ember fejében:

• Termékeiket külföldön fejlesztik, itt legfeljebb összeszerelik, így alacsonyan tartják a hazai hozzáadott értéket.
• Gyenge minőségű vacakokat sóznak a hazai vásárlókra.
• Óriási adó- és egyéb kedvezményeket kapnak a mindenkori kormányzattól.
• A megtermelt hasznot teljes egészében kiviszik az országból.

Összefoglalva: többen élnek a gyanúperrel, hogy csak mint felvevőpiac érdekeljük a multikat, mi magunk, nemzeti sajátosságaink nem fontosak a számukra, ők sosem lesznek igazán magyarok, és a más országok által ígért legkisebb extra kedvezmény ígéretére máris odébbállnak. Ez vajon valós félelem, vagy csak a kisebbrendűségi érzésünk kivetítése? Úgy van, ahogy a Republic énekelte Harmadik Háború című dalában?

“Kavicsot hoztak
És elviszik a kincset
Aki angolul beszél
Az sokkal többet ér”

Ahogy Bálint esete mutatja, ennek a vélekedésnek a Microsoft is folyamatosan ki volt és ki van téve. Emlékszem, Gönczi András, a Microsoft Magyarország első ügyvezető igazgatója anno nem járult hozzá, hogy a cégautók egységes rendszámmal (pl. MSH-999 vagy MS-9999) fussanak, mert attól tartott, hogy valaki kiszúrja a kocsik kerekét. De Steve Ballmer sem hordoz szép emlékeket a magyar tojásokról. Nézzük szép sorban az állításokat!

Nincs helyi fejlesztőrészleg

A Microsoft, mint a legtöbb sikeres szoftvercég, az Egyesült Államokban született és alapvetően ott is működik, egyszerűen azért, mert ott találkozik a legkönnyebben a technológia és a tőke. Fenntart fejlesztőközpontokat további országokban – Dániában, Indiában, Izraelben, Kínában, egy ideig Finnországban, ha jól emlékszem – , de ezek leginkább konkrét termékek köré épültek, vagy geopolitikai célokat szolgálnak. Magyarország esetében egyik szempont sem játszik, és ez a többi USA-beli informatikai vállalat hazai jelenlétére is igaz.

Pedig a hazai szoftveriparra lehetne építeni, számos magyar (vagy pontosabban: eredetileg magyar) szoftvercéggel büszkélkedhetünk, ilyen a Prezi-LogMeIn-Ustream szentháromság, az NNG vagy a Tresorit. Közülük többel szakmailag és/vagy üzletileg együttműködik a Microsoft, de ennél szorosabb kapcsolat nincs.

Szerintetek szükséges, hogy egy multinak legyen “gyára” az adott országban? Várom az érveiteket pro és kontra.

Eltérő termékek a helyi piacra

A nutellás sztorit mindenki érti. De vajon különbözik a magyar felhasználóknak szánt Windows, Office és a többi Microsoft-termék az USA-belitől? Technikailag nem, ma már egyféle terméket vásárolunk mindenhol, ugyanazt a bináris kódot futtatjuk, amiben tetszés szerint módosíthatjuk a felhasználói felület nyelvét és a területi beállításokat. Szóval minden rendben, ugye?

Nos, nem teljesen, bizony van különbség. A magyar Windowsban nincs magyar Cortana, diktálási vagy felolvasási lehetőség. Az Office-ban ritkán frissítik a helyesírás-ellenőrzőt, és amikor igen, akkor néha fura eredményt produkál. A magyar folyóírást nem tudjuk gépelt szöveggé alakítani. Az Egyesült Államok (és néhány további nagyobb piac) területi beállításait – és nyelvét – használva mindez gond nélkül működik.

Még nagyobb az eltérés, ha az online szolgáltatásokat vesszük sorra. Az amerikai Bing erejét a tartalomspecifikus “deep search” adja: a felhasználó feltételezett szándékától függő, célorientált adatforrásokban keres a motor, és egyedileg formázott eredményeket ad vissza. Ez nálunk majdnem teljesen hiányzik. A Cognitive Services gyűjtőnéven elérhető mesterségesintelligencia-szolgáltatások az angol mellett csak egy maroknyi nyelvet támogatnak, így nem könnyű például magyarul beszélő botot írni.

Persze világos, hogy a magyar (és sok más) piac eltörpül pl. az egyesült államokbeli vagy éppen a spanyol, a kínai, a német mellett. Tudom, hogy a termékek, szolgáltatások honosítása (ami nemcsak fordítást jelent)  komoly költséggel jár, ami talán nem is termelhető ki. Lehet, hogy érdemes szövetkezni az adott területen mozgó hazai partnerekkel (és akkor az előző pont is teljesül).

Mit gondoltok, szükséges, hogy minden piacon azonos képességű termékeket áruljon, azonos szintű szolgáltatásokat nyújtson egy multi? Technikailag mindig lehetséges ez? Ha nem, milyen kompromisszumokba mennétek bele?

A jelenlét ára

Bevallom, ezen a területen kevés első kézből származó információm van, de nyilvánvaló, hogy a képzett munkaerő jelenléte és a helyi felvevőpiac mérete mellett számos egyéb szempontot mérlegel egy multi, amikor helyi jelenlét (pl. saját üzem) megalapításáról dönt. Mostanában főleg az autógyártók kapcsán hallhattunk a kormány és az érintett önkormányzat által biztosított adó- és más kedvezményekről, de ez valószínűleg minden iparágban megjelenik.

Egy kereskedelmi és marketingfeladatokat végző leányvállalat más tészta. Teremt ugyan közvetlenül munkahelyeket, de relatíve keveset – és könnyen belátható, hogy a piaccal közvetlen kapcsolatot tartó “sales office” fenntartása elsősorban a multi érdeke. Ezért aztán nem számíthat komolyabb kormányzati támogatásra.

A Microsoftnak is ilyen leányvállalata van, a cég üzleti modellje miatt ugyanakkor a hatása a magyar gazdaságra sokkal jelentősebb, mint amit a kétszázvalahány fős létszám indokolna. A Microsoft ugyanis nem közvetlenül értékesít, hanem partnereken keresztül éri el az ügyfeleket. Ezeknél a partnereknél kereskedői, tanácsadói, terméktámogató munkahelyek tízezrei léteznek kifejezetten a Microsoft termékeire, szolgáltatásaira ráépülve.

Szerintetek érdemes-e kedvezményeket kínálni, hogy a globális vállalatok Magyarországra jöjjenek, és ha igen, mit kérjünk ezekért cserébe?

Hol a haszon?

Talán fura, de a Microsoft nem viszi ki a hasznot az országból – az ugyanis nem is itthon keletkezik. Ahogy már írtam, a cég termékeit, szolgáltatásait magyarországi partnerek értékesítik, akik viszont nem a hazai leányvállalattól, hanem az ír operációs központtól rendelik az árut. A magyar iroda pedig pénzt kap az itthon elvégzett marketing-, értékesítési, támogatási, satöbbi tevékenységért. De ettől még természetesen igaz, hogy a Microsoft (és minden más nemzetközi cég) hasznának túlnyomó része az anyavállalatot gazdagítja.

Ami viszont idejön belőle, azt a Microsoft befekteti – és ez az, ahol egyfajta mellékhatásként olyan pozitív változások történnek, olyan folyamatok indulnak el a befogadó országban, amelyekre a multik nélkül nem, vagy sokkal később / erőtlenebbül kerülne sor. Mondok néhány példát.

Kifinomult ízlésű vevőkör

A Microsoft (bár Szalontay Zoli már másképp gondolja) egy high-tech multicég, nem mogyorókrémet, hanem (elsősorban, de nem kizárólag) vállalati szoftvereket gyárt. Míg a mogyorókrémet bárki fogyaszthatja (kis mókusok kenyérre is kenhetik), addig a vállalati szoftverekhez egy meghatározott fejlettségi szint szükséges. Ha egy ország informatikája nem ezt nem éri el, a Microsoft segít megemelni azt.

Amikor 1994-ben beléptem a céghez, én voltam az első szakmai ember, akit – mint kiderült – azért vettek fel, hogy a következő egy-néhány év során megjelenő vállalati kiszolgálók – Windows NT Server, SQL Server, SNA Server, Systems Management Server, és így tovább – megjelenésére felkészítsem a hazai partnereket és közép/nagyvállalati ügyfeleket. A Microsoft pontosan tudta, hogy az üzleti igény felkeltése mellett a megoldás befogadásának képességét is meg kell teremteni, azaz fel kell húzni a hazai IT-t arra a szintre, ahol a fenti termékeket ki is tudja használni.

Ezért aztán az időm – és az egymás után belépő új munkatársak, Szalontay Zoli, Tarsoly Balázs, Bátorfi Zsolti, Kószó Karcsi, Gaál Laci, Horváth Tamás, Fülöp Miki ideje – elsősorban evangelizálással telt. A Szerver Szerdák utódja, a TechNet Szeminárium lett a legjobb hazai informatikai eseménysorozat, Zoli és Balázs CD-kiadványa, a Windows 2000 Akadémia a legjobban “fogyó” (ingyenes) oktatóanyag, és ezres szakmai közönség előtt tartottunk konferenciákat. De sosem felejtem el azt sem, amikor Vityi Péter egy nagyvállalati üzleti vezetőknek tartott előadáson bemutatta az “önkiszolgáló BI” első változatát, az Excel kimutatást (Pivot Table): éles kereskedelmi adatokban megkereste a magyarázatot arra, hogy miért teljesít egy leányvállalat kevésbé jól, mint a többi.

A folyamat természetesen azóta sem állt le. Néhány terület a teljesség igény nélkül, ahol a Microsoft helyi szakemberei segítettek az új informatikai módszertanok és eszközök meghonosításában:

• rendszerfelügyelet
• virtualizáció
• alkalmazásszolgáltatási modell (ASP)
• privát és nyilvános felhő
• mobileszközök menedzselése
• projektmódszertan
• keresztplatformos alkalmazásfejlesztés
• alkalmazáséletciklus-kezelés
• DevOps

Félreértés ne essék, egyik sem kizárólag a Microsoft érdeme, de az a tény, hogy a cég munkatársai itt vannak az országban, és aktív szerepet vállalnak a fentiek megismertetésében, meghonosításuk támogatásában, gyorsítja és elmélyíti a dolgot.

Fehérítő hatás

Ahogy az egyik Microsoft Álhírek-posztban olvashattátok, a cég néhol meglehetősen sarkos szlogenekkel hívta és hívja fel a figyelmet a jogtiszta szoftverhasználat fontosságára. A Microsoft olyan jogi-gazdasági környezetből jön, ahol ez a dolog – nem utolsósorban Bill Gates kiáltványának köszönhetően – rendben van, és általában véve is meglehetősen fehér a gazdaság – míg a magyar inkább szürke.

Ez a hatás persze közvetetten is elérhető. Néhány példa:

• A Microsoft rendesen megfizeti alkalmazottait, és a járulékokat is utánuk. Nincs zsebbe dugott pénz.
• A Microsoft korrekt szerződéseket köt partnereivel és ügyfeleivel, ott sincs pénzmosás, és nehezebb az adóelkerülés.
• A korrupcióra külön csapat vadászik a cégen belül, és elég durvák a büntetések. Természetesen mindig lesz ügyeskedés, de komoly harc folyik ellene.
• A Microsoft nagy keretszerződései az állammal (mint amilyen pl. a Tiszta Szoftver) állami alkalmazottak széles körei számára biztosítják a legális szoftverhasználatot. Igen, tudom, ugyanakkor remek reklámot is jelentenek a cégnek – többek között ezért is csinálja.

De hadd hozzam ezt emberközelbe két személyes példával!

Szerzői jogok a focipályán…

Balázs fiam szülinapjainak állandó kelléke volt a focicsata a barátokkal, de ez egyre gyakrabban kiegészült a “gépezéssel”, azaz közös játékkal az otthon hadra fogható valamennyi számítógépen. Nálunk a legtöbb Microsoft-játék rendelkezésre állt, nem csoda, hogy többen kombinálni kezdtek. Aztán a következő focimeccs szünetében elém állt pár gőzölgő trikós tízéves, és hol dekázgatva, hol meg egymásnak passzolgatva a labdát, ártatlanul megkérdezték:

– Ha hozunk CD-t, tudsz nekünk másolni játékokat? Például az Age of Mythologyt meg a Rise of Nationst, azok a legjobbak.

– Bocs, de nem fog menni.

Meglepett csend.

– Nem? De miért nem?

– Mert egy olyan cégnél dolgozom…

– Tudjuk, a Microsoftnál.

– … amelyik abból él, hogy az emberek megveszik a szoftvereit. És ha túl sokan vannak, akik csak lemásolják ezeket a programokat, de nem fizetnek értük, akkor a Microsoftnak kevesebb pénze lesz. Ha kevesebb pénze lesz, nem tud annyi programozót foglalkoztatni. És akkor kevesebb játékot fog készíteni. Vagy drágábban. Vagy ugyanannyit, de azok nem lesznek ilyen klasszak.

Döbbenet ült ki az arcokra.

– De a játékok nagyon drágák!

– Mint a te rollered – néztem körül – Vagy a te edzőcipőd.

Ezen elgondolkoztak. Már nem is dekáztak.

– És akkor tényleg nem tudsz nekünk játékokat szerezni? – kérdezte végül az egyik srác. Körülnéztem, egy tucat gyerek nézett rám lemondóan.

– Tudtátok, hogy mindegyik programnak van játszható próbaverziója? Mind kaptok egy-egy CD-t, azon rajta lesz az összes, és ha valamelyikből szeretnék a szüleitek megvenni a teljes játékot, keressenek meg engem. Jó lesz így?

Így aztán az éves keretem egy része itt is fehérítésre ment el, de megérte: ezek a srácok szemmel láthatóan tőlem hallottak először arról, hogy a szoftvernek ára van.

… és a KRESZ-vizsgára való felkészülésnél

Eljött az idő, hogy a két gyerek megszerezze a jogosítványt – el is mentek a megfelelő tanfolyamra, aminek a végéhez közeledve az oktató egyre sűrűbben emlegetett egy szoftvert, amivel tesztvizsgákat tehetnek. Azt is hozzátette, hogy – bár a program pénzbe kerül – a zömmel iskolás korú résztvevőknek nincs miért aggódniuk, hozzanak egy USB-meghajtót, ő ingyen átmásolja nekik a programot. Megbeszéltük otthon a dolgot, majd Bea és Balázs elment az utolsó foglalkozásra. Gondosan megvárták, amíg minden más résztvevő elintézi a másolást, és elhagyja a termet, aztán odaléptek az oktatóhoz.

– Mi szeretnénk megvenni ezt a szoftvert.

– Ugyan már, semmi szükség rá, lemásolom nektek.

– De a mi apukánk a Microsoftnál dolgozik.

Ijedt csend, aztán:

– Ugye tudjátok, hogy ezen én nem keresek semmit?!

Hagyd, hogy a multid visszaneveljen téged

A multi és a befogadó ország szimbiózisban él. Jó esetben mindkettő olyat ad a másiknak, amire annak szüksége van, és amit máshol nem tud megkapni.

A két fél közti sikeres együttműködés záloga a multi adott országban lévő (lakó, dolgozó) csapata. A fizikailag is megközelíthető, szakmailag hiteles munkatársak a cég arcai, közvetlen hatásuk pótolhatatlan. A csak online tevékenykedő cég valószínűleg költséghatékonyabb, de szinte biztosan nem eredményesebb, mint az, ami jelen van az adott piacon. A felhő egyre nagyobb hangsúlyt kap az informatikában, de én remélem, a Microsoft még sokáig fenntartja a leányvállalatát.

Észrevételek, vélemények, kérdések itt, a Facebookon és a Twitteren is jöhetnek!